7.rész
-Zayn...Zayn-kiabálok rá.
Válasz nem jön csak egy fekete folyoson futok végig majd egy fekete alaknak futok neki. Két oldalt megszorit majd én felsikítok. Anyuék jelennek meg elöttem. Véresek voltak minden hol. Mintha meghaltak volna.
-Tini....Tini....Tini...-kelt fel Zayn az álmomból.
Majd neki állok sírni.
-Jól vagy?-kérdi aggodalmasan. Nem válaszolok csak sírok tovább. Magához ölel és nyugtató képpen elkezdi simogatni a hátam.
-Mit csináltál vele?-kérdi Louis.
-Semmit most ébresztettem sírt álmába és a nevemet kiabálta.
-Akkor minden rendben?-kérdi Louis.
-I...igen.-mondom zokogva.
-Rosszat álmodtál hugi?-kérdi.
-Igen bocsánat hogy fel ébresztettelek titeket.-mondom kicsit nyugotabban.
-Semmi baj a te egészséged fontosabb.
-Próbálj meg aludni egy kicsit.-mondja Zayn.
-Jó megpróbálok.
-Aludjatok. Majd reggel-mondja tesóm kómás fejjel majd kimegy és becsukja az ajtót.
-Félek Zayn..nagyon félek.
-Én itt vagyok veled...nyugodj meg megvédelek mint ma.
-Köszönöm.-mondom és vissza lefekszek az ágyba majd elalszok egy 5 perc után.
Másnap reggel:
-Jó reggelt!-kiabál fel Zayn telefonja.
-Mitörtént és....-kezdem de Zayn nincs melettem.-Zayn...Zayn hol vagy.
-Csak a mosdoba voltam-jön ki.-Ma kellene mennem a szüleimhez eljössz velem?
-Na és Mechiék.
-Niall hazájába tartanak Írországba.
-Nem is szolt Mechi?-kérdem.
-De akart csak épp akkor aludtál el és mondtam hogy inkább ne keltsen fel had aludjál.
-Köszönöm. Elmegyek veled ha Lounak nem baj.
-Ők is elmentek már.
-Mindenki?-kérdem.-Nem is szolt senki.
-Ez nagy baj?
-Nem. Te itt vagy és ez a lényeg.
-Akkor eljössz velem?
-Igen nagy nagy örömmel.
-Akkor csomagolj mert 2 ora és megy a repülő.
-Renden. Akkor fel is kelek.-mondtam és elmendtem lezuhanyozni hajatmosni. Megszáritottam a hajam a türúlülközőt magamra tekertem és úgy mentem ki.
-Uhh ezt ne csináld...
-Neked mi bajod?
-Hát te ahogy magadba bolonditasz meg jobban.
-Jo ezt inkább haggyuk.-mondom és bementem a gardrobomba.
Majd bepakoltam a böröndömbe. Fél óra elteltével Zaynnel beültünk a kocsijába és elindultunk bár fura hogy azt mondta repülővel megyünk minkor a kocsijával mentünk
-Zayn azt mondtad hogy repülővel megyünk.
-Nem én nem azt mondtam.
-De azt mondtad. Csak idézlek "2 óránk van a repülőig.-mondtam mélyitett hangom.
Amit elmondtam Zayn elnevette magát.
-Jó lehet bocsi férre mondtam.
-Nem baj kicsim én igy szeretlek amilyen vagy.-mondom és rágyujt egy szál cigire.-Az meg minek?
-Mert o az egyik szivem csücske.
-Aha értem szoval nem is én?-kérdem.
-Dehogy nem te a másik.
-Áh értem.-mondom ès a telefonom csörgésére leszek figyelmes.
-Igen?-szolok bele.
-Hangosits ki hugi.-tettem amit mondott Louis és kihangosítottam.
-Zayn...-kezdi- ha valami baja lesz a hugomnak vagy megbántod vagy valami ilyen akkor én megfujtalak.
-Nyugodj meg a hugodra nagyon nagyon fogok vigyázni nem fogom megbántani.
-Nagyon reméllem.-mondja majd még mond pár bátorito szot neki és lerakja.
-Ez bolond...sose tudnálak megbántani.
-Nagyon remélem.-mondom és megpuszilom az arcát.
Egy fél óra mulva oda értünk Zayn szüleihez és Saffa tárt karokkal fogadott minket. Persze mindenki de ő kifutott elénk.
-Sziaaaa.-huzza el az a-t.
-Szia. Biztos te vagy Saffa ugye?-kérdem.
-Igen. Honnan tudtad?-kérdi és hátra néztem Zaynre.
-Zayn. Szia báttyus.-mondja.
-Szia törpe. Jól tanulsz? Ha oda figyelsz a suliba?
-Igen minden képpen sőt van 4 ötösöm töriből.
-Hűha az nagyon jó.-mondja Zayn és leteszi.
-Nem jöttök be?-kérdi Zayn anyukája.
-De megyünk anya.-mondtja letette Saffat ő bement majd Zayn utánna ment. Én kint megálltam-nem jössz?-kérdi.
-De...öhm és ha nem tetszem a szüleidnek?-kérdem.
-De biztos fogaz nekik tetszeni.-mondja.-Miért csak az arcomra kaptam puszit?-néz rám kutya pofival.
-Mert azt most akartam adni-mondom és megcsokoltam.
-Szeretlek.-mondja.
-Én is.
Bementünk a házba és Waliyha és Danyiha már ott vártak gondolom minket a kanapén.
-Na végre...-kiált fel Waliyha.-Azt hittem nem jöttök be.
-Dehogynem hugi.-mondja Zayn és felkapja a hugát.
-Meddig maradtok?-kérdi Danyiha.
-Öhm karácsiny utánig.
-Akkor jo. Ugye maradtok ujevre is.
-Igen minden képpen.-mondja nevetve Zayn.
-Akkor jo.
Majd ők elmentek a szobájukba és lejött az apukája.
-Jónapot-köszönök a szüleinek.-oh ugyan tegezz nyugodtan minket-mondja az anyukája.
-Az én nevem Martina Sto...öhm Martina Tomlinson.
-Az én nevem Yaser Malik.
-Az enyém Patricia Malik de csak szólits Trihanak.
-Rendben. Felhivom Louist hogy megérkeztünk.-mondom Zayn felé fordulv.
-Rendben. Örülök hogy eljöttél velem.
-Én is.-mondom és kijebb mentem Lout felhivni.
-Szia hugi. Minden rendben?-kérdi aggodalmasan.
-Szia. Teljesen jol vagyok csak megérkeztünk majd még beszélünk jó?-kérdem.
-Jó. De anyuék jobban örültek volna ha bemutatkozol a nővéreidnek és a hugaidnak.
-Majd legközelebb most semmihez nincs kedvem most megyek szia Louis.-mielött mondthatott volna bármit is gyorsan letettem.
-Minden rendben?-kérdi Yaser.
-Igen teljesen csak felhivtam a báttyám.
-Louis a báttyád?-kérdi.
-Igen. Nem rég tudtam meg hogy a családom örökbe fogadott és a Tomlinson család az igazi családom de igazából nem szeretek erről beszélni mert a "báttyám" nem rég bántotta Zaynt és korházba került.
-Ezt nem akartam nekik elmondani.-hallom meg Zayn hangját a hátam mögött.
-Bocsánat csak nem akarom hogy bármi bajod essen. Fransisco bármire képes. Sajnálom.-hajtom le a fejem bűn bánoan.
-Semmi baj de a te egeszseged a legfontosabb.
Nem mondtam semmit csak halgattam lehajtott fejjel.
-Hagylak titeket nyugodtan. Menjetek fel a szobába és beszéljétek meg ott.
-Rendben.-mondja Zayn és vezetni kezd a szobája felé.
-Figyelj én nem szertnék veszekedni de te vagy a legfontosabb nem én nagyon szeretlek nem akarlak elveszíteni.-mondom a könnyeimmel küszködve.-Nagyon sok mindenkit elveszítettem már téged nem szeretnélek.
-Én sem téged. Nagyon szeretlek senkit nem szerettem még így csak egy nőt.-rá nézek és elneveti magát-Nyugi anyu az.
-Nem vagyok féltékeny csak rossz hogy miattam verekedtel ezt nem szeretném megegyszer sem.
-Nyugodj meg...többet nem lesz ilyen megigérem.-mondja és megölel. Majd leültem az ágyára és ő legügolt elém.
-Nem lesz többet ilyen megigérted.-mondom.
-Igen meg. De ha még egyszer...-emeli fel a hangját-Ha még egyszer le....-nem engedem hogy befejezze.
-Hé nyugi nyugi...-mondom és megcsokoltam.
-Na de feküdj le egy kicsit aludni hosszzú volt az út.
-Igen.-mondom felállnék de felvesz az ölébe és ugy tesz be az ágyba. Levettem a cipőm és lefeküdtem.
Zayn mellém feküdt és simogatta a kezem és dudolt egy dalt 15perc se kellett én egyből elaludtam.....

Megjegyzések
Megjegyzés küldése